2017 tavasz: Fukumenkei Noise by Yuu Solk

Csak a hangom hangja vagyok a néma csendben.

Ez egy zenés anime. Mily meglepő, nem? Viszont ez nem a dalolászva legyünk idol-ok, hanem a váljunk rockzenésszé változat. Ráadásul rögtön az első rész meg fogja győzni azokat, akik fogékonyak a stílus iránt, mert valami elképesztő a főszereplő hangja. Komolyan beleborzongtam abba az előadásba és ugyanezt egészen a végéig képes fenntartani az anime. Én nem tudom mi történt, de ez a mű egy motiváló géppé vált számomra. Minden egyes alkalommal, mikor megnéztem a heti részt, már álltam is neki az egyik grafikámnak, írtam egy új verset, vagy belemélyedtem az egyik regényem irkálásába. Elképesztő, hogy mit tett velem és talán ez is volt az egyik összetevője a mostanában bekövetkezett személyiségváltozásaimnak. 

Mindenkinek tudom ajánlani ezt az animét, engem megvett kilóra. Egyszerűen, mikor azt gondolod, hogy nem tud rátenni még egy lapáttal a drámai, izgalommal teli pillanatokra, akkor arcon vág egy hóemberrel és még ki is nevet a naivitásod miatt. Ritkán ver az ember szíve úgy, mint ennél az animénél. Látni, ahogy a fiatalok eljutnak a csúcsra, ahogy nagyobbnál nagyobb problémákat küzdenek le, pedig épphogy középiskolások, egyszerűen arra ösztönöz, hogy tegyünk valamit. Építsük fel a jövőnket, mert azzal elérhetjük, hogy ne a híd alól kelljen összeszedni a napi betevőnket. De komolyan, mindenki kövesse az álmait, akármennyire is nevetségesek, akármennyire is tartja elfogadhatatlannak a környezetetek! Életből csak egy van és azt arra pazarolni, hogy akaratunk ellen cselekedjünk, egyszerűen bűn.

Hotarubi no Mori e by Yuu Solk

:'(

Szokták mondani, hogy a szerelem vak, de itt úgy látszik, még érinthetetlen is. Mivel főszereplőnk egy olyan lénybe lesz szerelmes, amit nem érinthet meg ember. Még kislányként eltéved az erdőben és ez a szellem találja meg, majd vezeti ki. Úgy néz ki, hogy a szellem annyira kedves volt a lányhoz, hogy az beleszeretett. Eleinte persze, csak játszani ment a kedves idegenhez, de a kislányos bolondságok után egyre komolyabb szándékai lettek. Míg nem, már nőként, szerelmesként tekintett a változatlan kinézetű fiúra. A fiú viszont nem érzett így, neki sokkal másabb vágyai voltak, mintsem a szerelem megtapasztalása. Régen ő maga is ember volt, de az élete megmentése érdekében a hegy istene ilyenné alakította. Az igaz, hogy túlélte, de többé nem érhetett emberhez, különben meghal. 

A vak szerelem, vak csalódásban ér véget, ahogy a meghalni vágyó fiú megkapja, amit áhított. A főszereplőnk szíve pedig összetörik. Ez az anime könnyeket fakaszt, ha beleéljük magunkat. Olyan, mintha egy beteg rokonunkat vesztenénk el, akihez közel álltunk, vagy épp pont a szerelmünket. Nekem egyszer már át kellett élnem, hogy a szerelmem a kórházba kerül mert egyik pillanatról a másikra képtelen járni, az orvosok pedig azt sem tudják, mi a baja. Gyorsan fajulhatott volna a helyzet rosszabbra is, annyira, hogy az animében látott drámává fajuljon, de szerencsére nem. Én megúsztam azt, hogy testközelből átéljem az ilyesmit, de pont ezért tudom, mekkora fájdalom lehet ez. 

Csak az nézze meg ezt, aki szeretné, hogy fájjon a szíve.

2017 tavasz: eromanga sensei by Yuu Solk

Szobám a világom.

Egy házban járunk, ahol csak a két testvér lakik, azonban a húg ki se dugja az orrát a szobájából, ezzel elég nagy terhet róva a bátyjára. A fiútestvér szépen megkeresi az eltartásához szükséges pénz, főz, mos, takarít és még tanul is, míg a csaj valami totál mást csinál, mint a megszokott. Egy idő után az osztálytársa is bekopog hozzájuk és kéri a bátyját, hogy rugdalja már ki a szobából a kiscsajt, de nyilván nem ilyen egyszerű ez. Húgica ugyanis egy pszichológiai betegség áldozata, ami nem engedi ki a megszokott környezetéből, konkrétan rosszul is lesz tőle. Ehhez persze társul az emberektől való félelem, de az anime poénkodásainak közepén marad idő arra, hogy a lány állapotának javulását is követhessük.

Az eromanga sensei egy nagyon jó darab, nem akar sokat, viszont azt maradéktalanul teljesíti. Persze mondhatnátok, hogy hol a komolyság, mi az, hogy nem szerepel az animében a pszichológiai háttere meg az ehhez hasonló elégedetlenkedő kifogások. Azonban erre itt nincs egyszerűen szükség, mivel mindent hoz ez az anime, amit elvárunk tőle. A tapasztalt animések már pontosan tudják akár első látásra is, hogy mit lehet várni egyes művek esetén. Aranyos, perverz, mégis komoly problémákat dolgoz fel, igaz, hogy nem világrengető alkotás, de nem is kérünk tőle ilyet.

Az eromanga sensei tipikus példája annak a műnek, ami elé le lehet ülni egy hosszabb délutánra és jól szórakozni rajta, mert az biztos, hogy hibát csak az fog találni benne, aki nagyon akar.