Kyousougiga by Yuu Solk

Most akkor mi is van?

Ez az anime furcsa. Még az animék világába is extra furcsának számít. Eleve, mikor megkeresi az ember, azt tapasztalja, hogy van belőle jópár évad, de belemélyedve rá kell jönnie, hogy egyetlen évadot érdemes csak megnézni, mert minden más évad jelenetekről szól, amik abban az egyben benne is vannak. Szóval, aki úgy nézi meg ezt, ahogy én, az párszor látni fogja ugyanazokat a képkockákat. A rajzolás is elég elnagyolt, kissé hanyag, de a világhoz pont illik. Mivel ez a világ egy rajz. Egyszer élt egy szerzetes, akink a rajzai megelevenedtek és a sors úgy hozta, hogy rajzolt magának egy világot és egy családot, de ezt az emberek nem nézték jó szemmel. A vége az lett, hogy a rajzolt világba kellett menekülniük és itt kezdődik el a mi történetünk. 

A rajzolt világban otthagyta a három gyerekét és valahonnét odakerült egy idegen Koto személyében. Koto egy nagybetűs TROLL, lényegében azt csinál, amit jónak vél, amivel szórakozni tud és senki sem képes ez ellen tenni. Valami furcsa oknál fogva a mágikus kalapácsa úgy pusztít, hogy utána nem állnak helyre a dolgok. Minden más esetben viszont igen. Tehát, hiába rombol le valaki valamit, az rövid időn belül visszaáll az eredeti állapotába, ez vonatkozik az élőlényekre is. Itt nincs halál, mindenki él, ameddig ez a világ létezik és ez megszokott errefelé. Persze a többség csak rajz, így nem is különösebben meglepő, de vannak itt még dolgok. Például a felesleges holmikat elég csak feldobni és ellebegnek az állomásra, ahol elszállítják őket valahova. Ezért szemét az sosincs. 

A világa teljesen olyan, mintha a miénk kifordított változata lenne, de ennek nem tudjuk meg az okát. A szerzetes egy teljesen titokzatos figura, szinte már érthetetlenek a cselekedetei, de az anime végére össze fog állni a kép a fejünkben. Ezt a furcsaságot szerintem érdemes megnézni, ha valaki szeret gondolkodni. Az biztos, hogy fog pár furcsán nézős pillanatot okozni.

2017 tavasz: Busou Shoujo Machiavellianism by Yuu Solk

Éljen soká a feminizmus!

Érdekes kis alapfelvetése volt mai animénknek. Létrehoztak egy iskolát problémás fiataloknak, ahol a női közösség úgy fenyíthet be bárkit, ahogy azt kedve tartja és már az első részben is láthatjuk, hogy nem félnek élni ezzel a hatalmukkal. A diáklányok fegyverekkel mászkálnak és büntetnek, szóval ez egy mazochista mennyország. Azok persze, akik ide kerültek nem örülnek annyira a női felsőbbrendűségnek, de kénytelenek elfogadni azt olyannyira, hogy homoszexuálisokat megszégyenítő női viselkedési mintákat kezdenek követni. És itt vége is az érdekes alapvetésnek. A Busou Shoujo Machiavellianism ugyanis egy ecchi, harem, shounen fight akármicsoda lett. 

A készítők valamiért nem kezdtek ezzel az alapanyaggal semmit, inkább fogtak egy marha erős rosszfiút, aki annyira mégse rossz és összeeresztették az aktuális verőlányokkal meg a főnökeikkel. Az egészben nincs annyi tartalom se, hogy beszélni lehessen róla. Persze, tök jó harcot látni, ahol a nőket egyenlő félként mutatják be, de ez nem elégít ki semmit csak a felszínes igényeinket, ahogy a kardot lóbáló meztelen hölgyemény mellei odébb lendülnek nagyon szép látvány. Azonban azt is be kell ismerni, hogy ebből már van elég bőven más művekben és a Busou Shoujo Machiavellianismhoz hasonló igényességi szinten is.

A grafikája nagyon szép, de én szívesebben láttam volna kevésbé jól kinéző, de tartalmas történetet, mert a mostani "egy csapat lány szívének elnyerése harccal" valahogy nem elég. Azoknak tudom ajánlani, akik szeretik a harcolós animéket és a jól kinéző csajokat.

Ore Monogatari!! by Yuu Solk

Szerelmes történet a nagy és a kicsi között.

Hogy szeret bele egy ogre egy tündérbe? 1. lépes: győzd meg az ogrét, hogy a tündér szereti. 2. lépés: az ogre szereti a tündért. Lényegében ez lenne minden, ha egy tipikus shoujo anime lenne, ami arról szól, hogyan szerencsétlenkedik össze magukat a párok. Itt megtörténik az összejövetel már az első pár részben és továbbmennek a lényegre. Nem csak megszerezni kell azt a fiút/lányt, hanem meg is kell tartani, ami mondjuk két ennyire szerelmes embernél nem egy nagy dolog, de azért kerülnek ők is kihívások elé. Mindkét félt megkörnyékezik, mondanak róla rosszat, mégis túléli a kapcsolatuk.

Az Ore Monogatari!! jól bemutatja, hogy a szerelemben nem akadály semmi. Nézzen ki bárhogy az illető, a személyiség számít, nem a külsőségek. Legalábbis nem számottevő az teljesen biztos, mert ugye ronda emberrel senki sem akar összejönni. Én is ezt vallom, nem izgat hogy néz ki, legyen elfogadható a külseje, a személyisége viszont nyerje el a szívem. Ti hogy álltok hozzá ehhez?

Nanbaka by Yuu Solk

Börtön ez egyáltalán?

Animénk a Nanba börtönben zajlik, amit egy kawaii sündisznó vezet és valamiért minden őr és fontosabb rab elvetemülten erős. Nem feltétlenül testméretről beszélek. Vannak itt furcsa dolgok, a történet is… hát, erről kérdezzétek a készítőket. A helyzet az, hogy nem egy konkrét irányba megyünk, hanem mindig van valami, amivel foglalkozunk, aztán kiderül, hogy az mégsem jó irány. Van az egész mögött természetesen egy háttér sztori is, de sokat nem törődnek vele. Eleinte vígjátéknak tűnik, a végén, már hentelős fantasyra hasonlít leginkább. Kész rejtély ez az anime, mint ahogy a főszereplő is.

Én nem tudom, hogy Tizenötke miért nincs jobban bemutatva, de nincs jobban bemutatva. Jönnek jelenetek régről, amikor a mostani cellatársaival raboskodott és segített rajtuk, de nem megyünk ezzel sokra. Az se nagyon segít, amikor a múltjában a kísérletekről látunk jeleneteket. Az egész fickó egy nagy kérdőjel, pont, mint az anime maga. Mégis mit akarnak itt elmesélni? El akarnak egyáltalán mesélni valamit? Ezen most nevetni vagy sírni kéne? A zöldhajú izé az milyen nemű ott a sarokban? Most akkor vannak szuperképességek vagy nem? Fiú vagyok vagy lány?

Elvileg jönni fog a következő évad is, de addigra talán csak még jobban belekeveredünk a találgatásokba. Nézzétek meg, ha csirke és ne nézzétek meg, ha targonca!