Selector Spread Wixoss kritika by Yuu Solk

Ismét elkalandozhatunk a kártyák és kívánságok világába a Selector Infected Wixoss második évadjával... Ééééééééééééés akkor beszéljünk a vágyakról. Tegye fel a kezét, aki még soha semmire sem vágyott. Nem, nem trollkodunk, tedd le te is! Egy természetes része ez az életnek, ennék egy fagyit vagy rendőrkutya szeretnék lenni :D Mi történne, ha nem kellene tanulnod a diplomához, ha játszhatnál az oviban pénzért vagy egy vállalat feje lehetnél, jól esne pár napnyi erőfeszítés ellenében, ha életed végéig teljesülne egy kívánság? Mondjuk... nem. Én úgy vagyok vele, hogy az nem ér sok mindent, ha egy csettintéssel megvan egy kívánság. "Tapadjon a kezünkhöz vér és veríték!", nem! Nem arról van szó, hogy csak az a jó kívánság, aminek a teljesítésébe bele lehet rokkanni. Az első évadban is ott volt a "barátok" kívánság, de ehhez nem kell egy misztikus felsőbb hatalom és Yuzuki kívánságához sem kellett volna semmi. Az animében is láthattuk, hogy a legegyszerűbb dolgokért futottak egy felsőbb hatalomhoz, pedig csak kicsit kellett volna tenni a vágyaikért és nem történtek volna meg azok a dolgok velük.

Történetünk pedig folytatódik ott, ahol az előző évadban véget ért és a Selector Spread Wixoss-szal elvileg be is fejeződik a minden. Vagy mégsem? Ki, hogy értelmezi :P Az viszont maradt, ami eddig is, cselekmény az nem sok van. Konkrétan szereplők beszélgetnek változatos helyszíneken és néha harcolásznak. Van itt minden, beszélgetés, megőrülés, harc, fekete, fehér, minden, ami kell egy animébe.

Régi szereplőinket nem dobáljuk el, sőt, még újabb és újabb karakterek lépegetnek be és teszik egyre színesebbé a Selectorok világát, de továbbra is egyetlen helyre koncentrálódik minden és vannak olyanok is, akik többet szerepelnek, mint amennyi indokolt lenne. Csak úgy vannak ott, de minek? Persze ők is beleszólnak néha egy-egy lépéssel előremozdítva az eseményeket, de nem váltják meg ezzel a világot. Igazából mindegy, nem zavaró.

Mondhatjuk, hogy ez egy jó anime? Még jó, hogy! Vagyis, nézzétek meg! :D

pontszám: 10/10

Kiseijuu: Sei no Kakkuritsu (Parasyte: the Maxim) kritika by Yuu Solk

Mikor először megláttam ezt az animét a parazitás kutyával és ilyesmikkel, nem is akartam elkezdeni, de elkezdett érdekelni ez az elsőre eléggé undorító valami.

Talán az a kutya volt a legkevésbé szép parazita az egész animében...

Egy nagyon komoly egyszemélyes sorozatról van szó, ami kissé boncolgatja az emberek létjogosultságát is, de elsősorban a főhős felnövését mutatja be ezen keresztül. Mi lenne az emberrel, ha megjelenne a ragadozója? Van létjogosultsága egy emberevő létformának? Szabad hagynunk, hogy köztünk éljenek és egyenek minket? Vajon jó-e, hogy a Föld lassú megölésének érdekében kiírtjuk a ragadozóinkat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel bennünk, míg a parazita jobbkézzel rendelkező főhősünk a ragadozókat próbálja megérteni. Mellesleg furcsa. Honnét jöttek? Hova tartanak? Mióta vannak itt? Maga az anime rengeteg kérdést vet fel és nagyon keveset válaszol meg, vagy annyira rejtetten mondja el, hogy nehéz elsőre megérteni.

A rengeteg titokban persze ott a jobbkar Migi, aki el is árul dolgokat meg nem is, nagyon sokáig azt sem tudjuk, ellenség-e, viszont minden esemény főbb szereplője a főszereplő mellett. Emiatt pedig rengeteg tragédiát is átélünk majd, a paraziták nem kegyelmeznek, nincsenek érzelmeik. Nem kell arra számítani, hogy Akame ga Kill szindrómába esik majd és minden főszereplő meghal a végére, de nem is fog mindenki életben maradni.

Ez egy komolyabb hangvételű, elgondolkodtató mű, ami kissé lejjebb hozhatja az egónkat, hogy lássuk kívülről, mit is művelünk. Ezt persze annyira mesterien vezetik fel, hogy a legvégéig nem vesszük észre a lényeget, ugyanis nem Shinichi a főszereplő...

Míg a Bleach-re és a harminc év múlva kijövő új évadjára várunk, addig itt van nekünk ez a kis huszonnégy részes sorozat, azzal a bizonyos sötét, drámai élménnyel, ezért mindenkinek ajánlani tudom, aki nem retten vissza egy kis sötétségtől.

Pontszám: 10/10

Selector Infected Wixoss kritika by Yuu Solk

Tegye fel a kezét, aki ismeri a Yu-gi-oh!-t, na jó, nem kell, tudom, hogy mindenki ismeri :D az animénk pedig úgy néz ki, mintha a Yu-gi-oh!-t akarná másolgatni, legalább is először.

Megkapjuk a célt, váljunk mugen shoujo-vá vagyis örök lánnyá, ezért pedig kell egy bizonyos számú győzelem. A harmadszori vereség nem fog túlzottan tetszeni senkinek, de majd az animéből megtudjátok, miért is. A főhősnőnk persze a játékban való részvétel során kívánság nélkül vesz részt, pedig a Wixoss nevű kártyajátékban a Selectorént való részvétel célja a kívánság beteljesítése. Ha valaki AMV-t néz róla, szembe fog tűnni az életre kelt szörnyek és azok látványos harca, de ez sem egy az egyben való leutánzása a Yu-gi-oh!-nak, sőt mondhatni egyáltalán nem egyezik. Nekem az volt a véleményem róla, míg el nem kezdtem nézni, hogy ja, ja Yu-gi-oh!, de ez tévedés. Itt ugyanis szinte egyáltalán nem fogunk a szabályokról tudni semmit sem, maga a játék inkább egy vezérszál, ami mentén halad a cselekmény, és nem maga a cselekmény. Nem fogunk tornákra menni, nem játszunk véres küzdelmeket stb. szimplán nyer, aki nyer és veszít aki veszít, majdnem tét nélkül. Azt, hogy miért csak majdnem, majd az anime szépen elmeséli a kíváncsiskodóknak, mert minden e köré épül fel, ha elmondanám már nem lenne érdemes megnézni.

Jöjjenek egy kicsit a karakterek, köztük is a főszereplő. Én még ennyire üres karaktert nem láttam. A valóságban persze körbevesznek minket ezek az emberek, de animében még soha nem találkoztam a "nem akarok semmit az élettől" jelmondatú karakterrel főszereplőként. Valami csoda folytán viszont egyáltalán nem volt ez negatívum, bár pozitívumnak se mondanám, igazából csak van. A vége felé megváltozik a helyzet, sőt már a közepénél érezhető Ruuko megváltozása, de végig üres marad, céltalan és kiszámíthatatlan.

A Selector Infected Wixoss-t ajánlom bárkinek, nem egy világmegváltó anime, de mindenképp várni fogjátok a következő évadot :P

Pontszám: 10/8

Shigatsu wa Kimi no Uso kritika by Yuu Solk

Erre a kis gyöngyszemre találtam rá pár hete, és milyen jól tettem, hogy belekezdtem...

A zenei animék sorát bővíti a Shigatsu wa Kimi no Uso, de nem a megszokott Idol témában, hanem komolyzenés stílusban. Utoljára talán tíz évvel ezelőtt láttam ilyet és ha jól emlékszem akkor is a szerelmes műfajt erősítette az anime, de a Shigatsu wa Kimi no Uso nem az a tipikus romantikus történet. Itt is megvan a fiú, lány, másik fiú, másik lány stb., mint egy shoujo-ban, de egészen másra helyeződik a hangsúly.

Egy kis időszakot ölel fel a történet egy régi tehetség életéből, amibe beviharzik a tavasz egy lány képében. Felrúg, széttép, agyonver minden szabályt ez a lány, majd szépen lassan drámába fullad az egész.

Tudjuk, hogy az élet múlandó, de a közelünkbe engedve ezt az érzést, egészen mássá válik a világ, elveszettnek, semminek érezzük magunkat, nem értjük, minek küzdünk, hiszen a halál ott liheg a nyakunk mögött. Azt hiszem ennyi elég is volt a Shigatsu no Kimi no Uso történetéből, mert nincs valami sok dolog benne, viszont azt a kis keveset nagyon jól adja elő, már-már tökéletesen.

Ismét csak dicsérni tudom a japánokat a művük miatt, de remélem nem ez lesz az egyetlen ilyen alkotás, találkozunk majd később is a komolyzenei vonalon mozgó tragédiával...

Szerintem kijelenthetem, hogy ez egy olyan anime, ami könnyen válhatna alapművé, ha népszerűbb lenne, ami egyrészt sajnálatos, másrészt meg örüljünk, míg nem árasztanak el minket a "mikor lesz már új rész" "kijött már az új rész"-hez hasonló kérdések. Természetesen ez már amúgy sem következne be itt, ezért majd a Tokyo Ghoul-nál kifejtem a véleményem erről. Addig is nézze meg mindenki :P

Pontszám: 10/10

Terra Formars kritika by Yuu Solk

Megmondom őszintén, a Terra Formarstól többet vártam... Az elején még nagyon jó, megmutatják a felszínes okot, amiért kell végül is a Marsra menni, de most komolyan... Ez az anime 2600 környékén játszódik, mit keresünk még mindig a Marson? 2100 környékén a NASA el fogja indítani a Marsra az embereket. Szóval az animében ez egy kicsit furcsa. Egy másik érdekesség, miszerint a terraformálás érdekében algát és csótányt telepítettek fel a bolygóra. Az alga még érthető, de miért kellett egy olyan rovar, amit a saját bolygónkon sem látunk szívesen. Az indok persze az, hogy gyorsan szaporodik, de a nyulak is, arról nem is beszélve, hogy a mikroszkópikus állatok sokkal jobb reprodukcióval is rendelkeznek. A Krill például ebből a szempontból alkalmasabb, csak gondoljuk bele, hogy vannak bálnák, amik ezen az apró rákon élnek, márpedig a bálna nem keveset fogyaszt egy nap...

Maradjunk annyiban, hogy ez egy tipikus sci-fi, a maga temérdek indokolatlan elgondolásával, ahelyett, hogy napestig sorolnám az átgondolandó pontjait, inkább beszéljünk úgy, mintha nem lennének ott :D vagyis térjünk át a történetre. Úgy néz ki, hogy volt a BUGS1 és BUGS2 expedíció már az animében szereplő ANNEX1 előtt is. A mostani küldetés célja a földön található ismeretlen vírus forrásának megtalálása, de persze a közepe felé ez valahogy elveszti a fókuszt. Sok mindent sajnos nem lehet mesélni róla, mert egyszerűen még csak el sem kezdődött a történet. A 13 rész alatt ott vagyunk, hogy sehol SPOILER (1 napról szól az egész)

Az ANNEX1 küldetésből csak a mészárlást látjuk végig, de nem mondanám, hogy a két OVA részben elmesélt BUGS2 más lenne, legalább valamennyire jobban értjük a dolgokat tőle. Az is jó lenne, ha a BUGS1-et is láthatnánk, mert a 2-ben van a csótányokkal való első találkozás és kíváncsi lennék, hogy mi történt az első küldetés során. Azt is remélem, hogy a mostani borzasztóan hiányos állapotok majd sok-sok későbbi évad után kitöltődnek, mert igazából nagyon érdekes, a testmódosítások és hasonlók viharában kinyomozni az okokat.

Nos, a Terra Formars a mostani állapotában kiborító, ettől függetlenül sci-fi fan-oknak kötelező, minden hibája ellenére is. Nem mondom, hogy nem éri meg megnézni, de aki nekiáll az készüljön fel, hogy nem fog örülni a végének.

Pontszám: 10/6

Kokoro Connect kritika by Yuu Solk

Jelenleg én is hasonló dolgon megyek keresztül, így megütötte a szívem ez a kis anime. Szinte már drámainak mondható, ami egy-egy szereplővel történik.

Ez a kis valami azt mondja nekünk, hogy meg kell ismernünk egymást... A történet igazából az átlagos napokból jön és oda is tér vissza, persze a szereplők közben megváltoznak, épp ezért a cselekmény csak konfliktus kiváltó okokat dobál elénk. Az öt középiskolás fiatalt hirtelen a semmiből valami természetfeletti kezdi molesztálni, ami ellen semmit se tehetnek. Rögtön az első részben már meg is láthatjuk, hogy ez mi... Rengeteget fog szerepelni itt a félelem és a szerelem leginkább, mivel fiúk és lányok egyaránt szerepelnek és kénytelenek belefutni a másik érzelmeibe. Mindennek ez a forrása, ez a Kokoro Connect fő sajátossága, mert nagyon részletesen bemutatja az ilyenkor keletkező érzelmeket. Ráadásul van egy furcsaság is. Konkrétan annyit foglalkozunk Iorival, hogy eltűnik az eredeti főszereplő és erre a lányra irányul minden fókusz, főként az OVA részekben.

Maga az anime összesen 13 rész, de van még mellé 4 OVA is, amikben viszont folytatódik, sőt lezáródik a történet, ezért inkább azt mondanám, hogy 17 részes. Ugyan nem tudom, hogy mire is volt jó ez a furcsa szerkezet, de ez adott értelmet a végének, mivel a 13.rész után akár mondhatjuk azt is, kész van, ez megnézve, jöhet a következő. Az OVA részek viszont annyira kiegészítik, hogy konkrétan itt ütközik ki az anime mondanivalója. Konkrétan a szemünkbe mondja, hogy léteznek rajtunk kívül mások is, arcba vág azokkal az érzésekkel, amiket a többiek rejtegetnek naponta előlünk.

Még egy kis érdekesség, hogy lelőjem a poént :D senki ne lepődjön meg, az előzetes az ending előtt van.

Összesítve ez egy nagyon jó anime, nem a legdurvább és nyersebb, de így is elég nagyot tud ütni, ha a megfelelő ember nézi, ezért tudom ajánlani bárkinek, aki elég érett érzelmileg...

Pontszám: 10/10

Kämpfer kritika by Yuu Solk

Nemrég felmerült bennem egy gondolat és egy ehhez passzoló témájú animét kerestem, de túl sokáig nem is kellett kutatnom a megtalálásához, mai alanyunk a Kämpfer című érdekesség.

Már a történések elején megtapasztalhatjuk, hogy itt dominálni fog az átváltozás, de nem akármilyen átváltozás, hanem a férfiből nővé alakulás. Ennek ürügyén vagy fordítva, kapunk még emellé egy szokásos elemet, a harcot is. Akkor nézzük is, hogy mi itt a baj... Az anime tulajdonképpen semerre sem halad, még az OVA részek alatt folytatódni látszó epizódokban sem. Itt konkrétan nem történik más mint rengeteg kissé perverz dolgot láthatunk egymás után megtörténni, míg minden más igazából mozdulatlan. Az egész alatt csak a főszereplő csinál úgy különösebben is valamit magával, de azt is olyan semmilyen módon, amíg körülötte szó szerint minden mintha meg lenne fagyva. Az ilyen fajta viselkedése az animének csak akkor működik, ha egy NouCome vagy Danshi Koukousei no Nichijou-ról van szó, amiben az ember vagy kiköpi a tüdejét is a röhögéstől, vagy kedve támad megásni a sírját a sok fárasztó poéntól, mivel ezekben elterelődik a figyelem a semmittevésről. A Kämpfer viszont nem teljesít humor téren olyan jól, hogy elfedje ezt a hiányosságot.

A semmilyensége ellenére talán ez a fajta reagálási mód a hirtelen változásra a főszereplő kiemelkedésével jár. Ugyan nem lesz nagyon kitűnő, mert vannak még mellette is jók, de a történet egy lényeges momentumát birtokolja és nem rosszul. Nagyjából eltalálták a készítők, hogy hogyan reagálna valaki egy ilyen változásra (ne kérdezzétek meg, hogy honnét tudom :P) és ez tetszetős a sok perverzség mellett.

Túlzottan nem lehet róla sok mindent elmondani, mert bőven kihagyható alkotásról van szó, biztosan érdekes mindenki számára, de a Kämpfert csak annak tudnám ajánlani aki ebben a témában akar valamit nézni és nem zavarja a gyakori perverzkedés. Kezdésnek mindenképp jó, de biztos, hogy van jobb is.

Pontszám: 10/6

Grisaia no Kajitsu kritika by Yuu Solk

Ez a valami egy elég érdekes helyet tölt be az animék világában, mert konkrétan semmi sem tud felmutatni, ennek ellenére nem sorolható a rossz kategóriába sem. Tulajdonképpen nem tudnék mondani olyan kategóriát, amibe be lehet sorolni.

Kezdjük akkor a történettel. Hááááát az nincs. Történnek ugyan a dolgok, bekerül a főszereplő egy érdekes magániskolába, a hozzá hasonlóan bajos múltú lányok közé, de ebben ki is merül minden. Szerintem a készítők, mikor csinálták az animét, elszórakoztak az alapötlet kibontásával és azt vették észre, hogy elhagyták a 12. részt. A kicsit is tapasztaltabbak már biztos észrevették, hogy a legtöbb sorozat a 12 vagy 24 részes kategóriába sorolható +- egy rész és ritkább eset mikor olyan ötven környékén vagy többszáz résznél fejezik be, ha egyáltalán befejezik valaha :D. A Grisaia no Kajitsu bizony a 12 részt célozta meg, ami annyira kevés, amennyire lehet, még a plusz egy részével is. A röpke 13 részével konkrétan csak olyan lényegtelen "miért"-eket dobál fel, amik nem is keltik fel túlzottan az érdeklődést már a vége felé, ezzel megteremtve a totál semmilyen kategóriát.

Talán az egyetlen erőssége, a szereplők kidolgozottsága, ami jó lett, de sajnos elveszik a részletek között. Az egyik szereplőnk konkrétan kap egy több rész hosszúságú visszaemlékezős részt, amit egy ilyen rövidre tervezett anime nem engedhet meg magának, emiatt, azt hihetjük a nézése közben, hogy egy hosszú, legalább ötven részes sorozatról van szó és jó ideig elszórakoztat majd, de nem. Én például nagyon sokáig fel sem ismertem, hogy azért nem érkezik új rész, mert vége van az animének.

Összesítve a Grisaia no Kajitsu egy nagyon jó alap lenne egy hosszabb animéhez, de a készítők valószínűleg nem ezt akarták elérni és a végeredmény valami extrém semmilyen lett emiatt. Igazából nem tudom, hogy kinek ajánlhatnám, de a megnézésével senki sem veszt semmi, legfeljebb időt.

Pontszám: 10/5