.

.

2015. április 30., csütörtök

Trinity Seven kritika by Yuu Solk

Sok-sok harc, sok-sok mell, sok-sok pucérság meg persze mágia, vagyis Trinity Seven. A vizsgaidőszak közeledtével már sokkal kevesebbet tudok az animék világával foglalkozni, így a honvágy miatt most fejest ugrottam ebbe a varázslattal teli dologba.

Nos, egy egész érdekes koncepcióval nyitunk és főszereplőül egy rettenetes erővel rendelkező kezdőt kapunk. Persze, mondhatnánk, hogy a Bleach és a Naruto is ezzel indul, de a Trinity Seven-ben konkrétan Arata olyan erőt képvisel, ami a világot pusztíthatja el. Ezután a célt is megtudjuk, vagyis az elvesztett lány visszaszerzése, vagy nem? A probléma az, hogy nagyon sokáig efelé haladunk, de a végén bejön egy kis meglepetés a képbe és máris az elején találjuk magunkat. Arata az ereje miatt folyamatos célpont, hol ez akarja megölni, hol az akarja megszerezni, de ő valamiért nem cselekszik emberien. Kedves főszereplőnk, ugyanis összesen két fő jellemvonással rendelkezik okos és barátságos, amit próbálnak leplezni a készítők pár helyzettel, mint a lányok ruhájának eltüntetése, de ez csak felszínes dolog. Nagyjából minden "perverz!!!!" felkiáltással végződő szituáció valamilyen véletlen miatt alakul ki, Arata pedig csak rájátszik.

Nem kapunk túl bonyolult jellemeket vagy történetet, sőt a harcok is a végén felületesnek hatnak. Persze, mint sok más esetben, itt is olyan vége van, hogy akármikor lehet fojtani. Harc, kicsit tudunk bánni az erőnkkel, barátság, meztelenség és viszlát tizenkét rész. Az egyetlen dolog, ami úgy meg is akaszt valamit az emberben, az a vége, az elbénázott csatajelenetek közben felbukkan valami érdekes...

SPOILER!!! Ha a szerelmed egy világot elpusztító időzített bomba, te megölnéd, vele maradnál, míg mindenki mással együtt egyszer csak elpusztít vagy reménykednél, hogy tud uralkodni magán?

Összefoglalva, jó ötlet, béna kivitelezés, meztelenség és "watta fák?" ez a Trinity Seven.

Pontszám: 10/7

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése